.

Már a régi irodalom is feljegyzi, hogy az indiánok a különböző arafajtákat a hangjuk alapján különböztették meg egymástól. A tapasztalt tenyésztők is meg tudják egymástól különböztetni madaraikat a hangjuk alapján anélkül, hogy látnák őket. A különbséget azonban nem csak a hangok eltérése teszi ki, hanem a madarak által alkalmazott hangerő is. Ez igaz egyazon fajon belül is.
Wetmore-nak feltűnt ornitológiai felfedezőútjai során San José szigetén (Panama), hogy a panamai sárga tarkójú amazon (Wetmore: Amazona ochrocephala panamensis) sokkal hangosabb volt, mint a piros homlokú (Amazona autumnalis subsp. salvini). Mindkét fajta ugyanazon a területen élt. Jóllehet a panamai amazon jóval kisebb egyedszámban fordult elő, a reggeli madárhangzavarban minden más madarat háttérbe szorított. (Wetmore, 1946)
 

....

A teljes cikk a Díszmadár Magazin 2010. évi 6. - 150. - számában olvasható

Mihalec Gábor
(Maja-Müller Bierl nyomán)