2019. október 14. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,577,022  ·  Online: 95
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az állatorvos válaszol
Nyomtatható változat!

Kovács György budapesti olvasónk leveléből:
"Sárgaarany fácánokat tartok egy 3-4 m-es volierben. Az idén már szaporulatom is volt. Sajnos a csibék közt volt olyan amelynek kificamodott a lába. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben, hogyan tudunk az állaton segíteni."

Olvasónk levelében részletesen leírja még a takarmányozás és a nevelés körülményeit melyek megfelelnek az aranyfácán tartás követelményeinek. Sajnos a fácánféléknél gyakori beltenyésztés miatt egyes törzsek szaporulatánál meglehetősen nagy százalékban fordul elő a fent említett eset. A ficamot minden esetben közvetlenül baleset okozza, de lényegesen ritkábban fordul elő mint pl. emlősöknél. Ez azzal magyarázható, hogy a madarak inszalagjai, izületei meglehetősen erősek, vi-szont a repülésre alkalmas viszonylag könnyű, vékony csontok gyengék, mechanikai hatásra inkább ezek eltörnek.

Ficamnál különösen fontos, hogy minél előbb megfelelő ellátásban részesüljön az állat, annak ellenére, hogy élete látszólag nem forog kockán. A ficam orvoslása meglehetősen nehéz, mert madaraink legtöbbje kistestű és anatómiájuk fajonként különböző. Kedvenceink ficamjának fele az ujjporcoknál, kb. egyötöde a térdkalácsnál, egy negyede a felső csontkávánál illetve a csüdnél lelhető fel.

A ficamokat legyakrabban a gazdák hanyagsága okozza azzal, hogy nem vágják le időben a túlnőtt csőrt és karmokat, illetve olyan helyre csukják állataikat ahol a csőr és a karom beszorul. A ficamok felismerése meglehetősen könnyű, de gyógyulásuk annál nehezebb. Az ujjperceknél történt sérülésnél kistestű madár esetében a másik ujjperchez is átérő leokoplaszttal történő rögzítés az egyetlen mód a gyógyulásra, míg a nagyobb testű kedveneink újját egy alkalmas sínbe rakhatjuk. Sok esetben az állat minden erőfeszítés ellenére lerágja, lekopasztja a sínt, ilyenkor nem marad más hátra mint a ficamig történő ragasztózás.

A csipőizület ficamja meglehetősen ritka eset, általában az 1 kg-nál nagyobb, gyorsan növő madaraiknál fordul elő. Jómagam számos esetben találkoztam a problémával emunál, struccnál a Távol Keleten. Sajnos a fiatal koklász fácánok között nem ritkaság. Ezt a fajt ritkán, kis számban importálják, ezért az állomány vérfelfrissítése nem megoldott, valamint a csibék balaszt anyag igénye lényegesen magasabb más fajoknál. Nevelésüknél mindig legyen elöttük fű vagy széna amiből igényük szerint fogyaszthatnak, vagy a hirtelen testmegnövekedés elkerülhető.

Amennyiben megtörtént a baj, akkor már csak a sebészi beavatkozás jöhet szóba mely igen kockázatos. Műtét után a madár lábát 2-3 hétig sínbe teszik, így biztosítják mozdulatlanságát. Mivel gyorsan növő fajokról van szó, ahol a láb szerepe kiemelten fontos a gyógyulás alatti izomelsorvadás miatt egy életre szóló sántaságra is számíthatunk.

Dr. Tóth Zsigmond
(Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu