2020. október 27. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,940,554  ·  Online: 50
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ausztrália gyöngyszeme: A gould amandina
Nyomtatható változat!

.

Tenyésztése

A tenyésztésről most röviden írok, hiszen előző írásomban is írtam róla. Az elhelyezés nálam kalitkában történik, ami 100x75x40 cm nagyságú. Jobbnak tartom ezt az elhelyezést, mint a kolóniában való tartást. Itt nyugodtabbak, nem zavarják egymást, és jobban is ellenőrizhető a költésük. Az odúk kívülről felakaszthatóak. Tapasztalatom az, hogy a mély odút jobban kedvelik. Talán ez az, amelyik hasonlít az eredeti élőhelyükön található faodúkra.
Az alacsony fészeknek hátránya még, hogy amikor a madár megriad és elhagyja a fészkét, a lábával, körmeivel kiránthatja a tojásokat vagy a pici fiókát. A madarak párosítása is egyszerűbb ennél az elhelyezésnél.
Ha színt akarunk tenyészteni, akkor fontos, hogy mi határozzuk meg a párokat. Ha mégsem illenek össze, akkor tegyünk be egy másik egyedet. Ha azt látjuk, hogy a hím udvarol a tojónak, amit az ülőrúdon való ugrálás és a lehajtott fejének rázogatása jelez, akkor fél sikerünk van a pároztatással. Ha a tojó fogadja a hím udvarlását, ő is lehajtja a fejét és ugyanúgy rázogatja, mint a hím. Ilyenkor a tojók a farkukat oldalra húzzák és rezegtetik. Általában ekkor történik meg a párzás.
Ezután elkezdik a fészek készítését. A hím buzgón hordja a fészekanyagot és építi a „lakásukat“. Ha elkészül, kb. 8-12 nap múlva a tojó letojja az első tojást, amit ezután minden nap megtesz, amíg el nem éri az 5-6 db-ot. A negyedik tojásnál kezdik a kotlást, ami 16 napig tart. Ekkor kezdenek kelni a kicsik.
Kelés előtti napokban emelem a lágyeleség adagot. Először kevés, majd pár nap múlva egyre több fogy. Három, négy napos korban már apróra rágott lisztkukacot is kapnak. Ahogy elérik a tíznapos kort, ekkor szoktam gyűrűzni. Zárt és jelölő gyűrűt használok. Így kivédem a testvérek párosítását, mivel csak különböző színű gyűrűs példányokat rakok össze. Ahogy fejlődnek a kicsik, csökken a lágyeleség és nő a csíráztatottmag-fogyasztásuk. Ilyenkor már apróra vágott zöldet (jégsaláta, tyúkhúr) is kapnak. Átlagosan 23 napos korukban kirepülnek. Ezután még 2-3 hétig hagyom a szüleikkel, majd külön teszem őket. Ekkor már az új generáció tojásai vannak az odúkban, és kezdődik minden előlről.

 

A további részben a betegségekről szól az írás. A cikk teljes terjedelmében a Díszmadár Magazin 2010. évi júliusi számában olvasható

 

 

Fekete Tibor
Hidas

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu