2020. október 27. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,940,557  ·  Online: 53
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Hírek a nagyvilágból
Nyomtatható változat!

800 gén vesz részt a madarak éneklésében
 

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette a zebrapintyek génállományát. A „Nature“ szaklapban megjelent tanulmány tanúsága szerint az éneklés tanulásában 800 gén vesz részt aktívan. Az új felfedezés az emberi beszédtanuláshoz és kommunikációhoz is nyújt támpontokat. Amire az egértesztek nem tudtak választ adni, arra bő két évtizede a zebrapintyek kutatásával próbálnak a tudósok rájönni. Hogyan tanulnak meg a madarak énekelni? Milyen párhuzamok fedezhetők fel a madarak énektanulása és a kisgyermekek beszédtanulása között?
A projektben a Freie Universitaet Berlin kutatói, valamint a Max-Planck-Institut molekuláris genetikusai, bioinformatikusai és génszakértői is részt vettek. A házi tyúk után a zebrapinty a második madárfaj, amelynek génállományát megfejtették a tudósok. Mivel azonban a tyúkok nem rendelkeznek kifinomult akusztikus kommunikációs képességekkel, az új kutatástól várnak sok tanulságot a kommunikációs és énektanulási képességek megfejtését illetően. A kutatók arra is rájöttek, hogy a madarak agya aktívan használja mintegy tízezer gén információit. Ez megfelel az összgénállomány felének. „Az éneklés rendszere sokkal bonyolultabb, mint ahogy az eddig feltételeztük.“ – mondja Erich Jarvis, a Duke University neurobiológus professzora. A tudós összehasonlította az éneklést tanuló fiatal egyedek agyában működő gének aktivitását azokéval az idősebb példányokéval, amelyek már nem tanulnak több éneket. „Az agynak abban a részében, amely az énektanulást vezérli, az összes gén mintegy 5%-a válik aktívvá.“ – folytatja Jarvis. „Azt gondoltam, ez legfeljebb 100 gént jelenthet, ám laboratóriumunk kimutatta, hogy legalább 800 gén kapcsolódik be és ki az énektanulás során, és még ennél több is lehet.“
Az új felismerések betekinthetnek az emberi beszédtanulás rejtelmeibe is. „Összességében ez a vizsgálat nagy segítséget jelenthet a világ genetikusainak az emberi tanulás folyamatainak megértésében is. Segítségével megérthetjük, hogy miként hatnak a hormonok az agyunkra és a viselkedésünkre. Az agyilag befolyásolt nemi különbségek is hozzáférhetőbbé válnak így a tudomány számára, ugyanis a nőstény zebrapintyek agyának énektanuló területei a felnövekedés során megállnak fejlődésükben, sőt bizonyos esetekben vissza is fejlődnek.“ A humánbiológiával való más párhuzamok is felállíthatók: örökletes betegségek megértéséhez is hozzájárul a kutatás. Kiderült, hogy a beszédtanulást akadályozó örökletes betegségeknél a FOXP2 nevű gén a felelős, amely a zebrapintyeknél részt vesz az énektanulás elősegítésében.

Forrás: www.geowissenschaften.de


Mihalec Gábor
Sándorfalva

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu