2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,315  ·  Online: 96
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Magyar zoológus a papagájok nyomában!
Nyomtatható változat!

.

Nemrég otthonomban láthattam vendégül a „világjáró“ Oláh György zoológust, aki az ausztrál állam ösztöndíjasaként a perui dzsungel mélyén jelenleg a doktori (PhD) fokozat megszerzésére készül. Fő kutatási területe a papagájok, és fiatal kora ellenére az elmúlt években már több közép- és dél-amerikai terepi zoológiai kutatásban vett részt. A papagájok nyomába szegődött Argentínában, Mexikóban, Peruban és Bolíviában. Utazásai során készített és csodálatos fotókkal illusztrált beszámolói rendszeresen megjelennek a termeszetfilm.hu tudományos filmműhely weboldalán.
Nagy öröm számomra, hogy a papagájok szeretete révén Dr. Romhányi Attilának és kedves feleségének Mártinak köszönhetően személyesen is megismerkedhettem a fiatal zoológussal, akitől kutatásairól hazatérve mindig igazán tartalmas és érdekes előadásokat láthatunk, hallhatunk.
Most a Díszmadár Magazin olvasóinak is lehetősége nyílik, hogy bepillantást nyerjen e lelkes és elhivatott kutató mozgalmas életébe, aki távoli országok dzsungeljeit járva azon fáradozik, hogy hozzájáruljon az általunk szeretett és csodált papagájok fennmaradásához, és akire éppen ezért méltán lehetünk büszkék.
Miért lettél zoológus?
Tulajdonképpen már gyermekként nagyon érdekelt a természet és élővilág, kisgyermekként is sokat jártam a Budapesthez közeli erdőkbe, számos természetfilmet láttam, amelyekben csodálattal figyeltem a távoli, idegen tájakat és azok élővilágát, különös tekintettel az esőerdőkre. Így adódott a választás, hogy a középiskola elvégzését követően jelentkeztem a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Karára, ahol alkalmazott zoológus képzésen vettem részt.
Miért pont a papagájokat választottad kutatási szakterületként?
Valószínűleg azért, mert gyermekkoromban 15 éven keresztül magam is tartottam házi kedvencként egy hullámos papagájt (Melopsittacus undulatus), amely nagy hatást gyakorolt rám, és arra ösztönzött, hogy megismerjem e madarak élővilágát. Így történhetett, hogy kutatási témámat illetően is a papagájokat választottam. Ezen kívül döntésemhez az is hozzájárult, hogy mindig is érdekeltek a madarak, ezen belül a papagájok, mint különösen intelligens állatok, mivel e fajcsoporthoz nagyon sok érdekes kutatás fűződhet.
Van-e kedvenc papagájfajod?
A kézzel nevelt arák néha meglátogatják a kutatókat Utalva az előbbi kérdésedre adott válaszomra, elsőként a gyermekkoromban is tartott hullámos papagájt említeném, „aki“ megalapozta vonzalmamat e faj iránt, ám ezen kívül még nagyon kedvelem a nagyobb arapapagájokat, amelyekhez viszont a mostani kutatásaim fűződnek.
Hogy sikerült bejutnod a perui papagájos projektbe?
Mindez 2008-ban vette kezdetét, ugyanis ebben az évben önkéntesként utaztam Peruba a Tambopata Kutató Központba (TRC =Tambopata Research Center), ahol a Délkelet-Peru őserdeiben található Tambopata Arapapagáj Projektre (Tambopata Macaw Project) jelentkeztem, amely egész évben fogad önkénteseket a világ minden részéről. Két hónapot töltöttem ott – az akkor száraz évszakban – mint önkéntes terepbiológus. Főleg a collpa (agyagfal) monitoringja (megfigyelése), továbbá az erdőben élő populáció fajszámlálása és cenzusa (egyedszámuk megbecsülése) volt a feladatunk. Ezután 2 hónap terepgyakorlat következett a szomszédos országban, Bolíviában, ahol kéktorkú arákkal (Ara glaucogularis) dolgoztunk, majd innen tértem vissza ismét a perui őserdőbe ugyanahhoz a már ismert projekthez, amely nagyon megtetszett, és ahol sikerült egy újabb állást is megkapnom, így projektkoordinátorként a kutatóközpont vezetését bízták rám.
Milyen előkészületet igényel részedről egy-egy ilyen projekt?
Egy-egy ilyen terepkutatásra való felkészülés bizony nagyon sok előkészületet igényel. Ezek közül a legelső – amit jóval a kiutazást megelőzően kell megszervezni – a külső intézményekkel történő koordináció, esetemben például a perui projekttel való kapcsolatfelvétel, jelentkezés, majd az ő visszaigazolásuk arról, hogy mikor tudok részt venni a kinti kutatásban. Egyes esetekben, a projekt megköveteli külön engedélyek beszerzését is, ami az internet segítségével különböző adminisztratív feladatokat igényel. Ami a felkészülés itthoni részét illeti, azt a következőképp foglalnám össze: különböző terepfelszerelések, ruházat, madarász megfigyelő eszközök stb. vásárlása. Továbbá egészségügyi vonatkozását tekintve a szükséges oltások beszerzése, amit szintén célszerű minimum az utazást megelőző egy hónappal előbb „letudni“. Végül, de nem utolsósorban a repülőjegy-foglalás, és fontosnak tartom még, hogy ne csak a célország élővilágáról, hanem magából az adott országból is felkészüljek, ezért mindig, már hónapokkal az utazás előtt utánajárok, olvasok, hogy mire kijutok, tudjam, hogy mit érdemes még megtekinteni ez élővilág mellett. Nem elhanyagolható szempont a nyelvtudás sem, bár egy nyelv elsajátítása hosszú időt igényel, és ha nem is várható el valakitől, hogy minden általa látogatott ország nyelvét elsajátítsa, azonban esetemben latin-amerikai tartózkodásom okán a spanyol nyelvtudás szükséges, ezért utazás előtt nem árt egy kis gyakorlás.
Harc az értékes agyagért egy kék-sárga ara (Ara ararauna) és egy feketefejű papagáj (Pionus menstruus) közöttJelenleg milyen kutatásban veszel részt?
Jelenleg épp a doktori, azaz a PhD fokozat megszerzésére készülök az Australian National University-n (Ausztrál Nemzeti Egyetemen), viszont a terepmunkát a már jól ismert perui terepen végzem, ahol jelenleg populáció-genetikai vizsgálatokat készítek a nagytestű arapapagájokról. Továbbá demográfiai elemzést készítek az adott populációról Délkelet-Peruban. Vizsgálom az elterjedésüket is a genetika eszközeivel, hogy kiderüljön, milyen összefüggést mutat a költőterületek elhelyezkedése, valamint az agyagfalak látogatottsága, illetve az agyagfalakat látogató papagájok faj- és egyedszám-összetétele. Sok minden más mellett, a genetikai elemzések során szeretnénk arra is választ kapni, hogy ezeknek az arapapagájoknak mekkora az effektív (valódi) populáció mérete, és mekkora területet használnak, mivel ezekre a kérdésekre – annak ellenére, hogy ismert papagájfajokról van szó – eredeti élőhelyükön eddig még nem tudtunk választ kapni.
Mennyire jósolható meg előre, hogy fáradságos munkátok eredményeként sikerül-e megmenteni a kihalás szélén álló papagájfajokat?
Az a kutatás, amit most végzünk Peruban, nem konzerváció-biológiai kutatás, ami azt jelenti, hogy e konkrét kutatás nem a fajmegőrzésre irányul. Ugyanis ott ezekből az arafajokból szerencsére stabil populációnk van. Amit végzünk, az tulajdonképpen egy alapkutatás, tehát csak közvetetten járul hozzá e faj megőrzéséhez, és arra irányul, hogy szeretnénk többet megtudni néhány alapvető információt illetően ezekről a fajokról. Ilyen az előbb említett mozgásterük kérdése, valamint keressük a választ arra, hogy a populáció genetikai állománya valójában mennyire változatos, veszélyeztetettek-e esetleg genetikailag, mennyire terjednek szét a költőterületükről. Ezeknek az állatoknak a szaporodás-biológiáját kutatva a Tambopata Macaw Project is ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ, beleértve még az említett mesterséges fészekodúk kihelyezését, fészekodú projekteket. Amennyiben ezek az információk ismertekké válnak számunkra, és publikált adatként más kutatóknak is a rendelkezésére állnak, akkor segítséget nyújthat a jövőben az adott faj, illetve hasonló fajok konzerváció-biológiai kutatásához a különböző előfordulási helyükön, ezáltal reményeink szerint más papagájfajok megmentését is elősegíthetjük.
Van-e olyan ország, ami szakmai szemmel nézve még ismeretlen előtted?
Még nagyon sok ország van, amely ismeretlen előttem. Elsőként említeném a Közép-és Dél-Amerikában található latin-amerikai országokat, amelyek eddig még kimaradtak. A későbbiekben például szeretnék ellátogatni Brazíliától kezdve Costa Ricán keresztül Guatemaláig. Ezekben az országokban érdekes lenne ugyanazokat a fajokat tanulmányozni, mint Peruban. Nagyon érdekelne továbbá az ázsiai fajok elterjedése, az a rész ugyanis teljesen ismeretlen a számomra. Valamint, minthogy Ausztráliában tanulok, oda is kötnek bizonyos szálak, és nagyon érdekelne az óceániai és ázsiai szigetvilágon élő papagájfajok szigetszerű populációinak az elterjedését és evolúció-genetikáját tanulmányozni.
Milyen veszélyeket rejt a munkád?
Munkám során sokat utazom távoli, érintetlen helyekre az esőerdőkben, tehát ez már eleve nagyon sok veszélyt rejt magában. A folyókon keskeny hajókkal közlekedünk, ám elsődleges veszélyforrásként a vadont és a vadvilágot említeném, gondolok itt a kígyómarásokra vagy a pókcsípésekre. Sajnos több ilyen esetet is láttam Peruban, szerencsére én még nem szenvedtem el hasonlót, ám ilyen események előfordulhatnak. Továbbá a munkánk során fel kell jutnunk az arapapagájok fészkeihez, amelyek a fákon kb. 20-30 méteres magasságban találhatók, ezekre ipari alpinista- és hegymászó technikákat alkalmazva jutunk fel, ami – mondanom sem kell szintén – nem veszélytelen feladat. Vadon befogott arapapagájokkal is dolgozunk, amelyek – vadállatokról lévén szó – igen agresszívak tudnak lenni. Mindig nagyon körültekintően kell eljárni, mivel igen nagyot tudnak csípni.
Szakmai elfoglaltságaid mellett jut-e időd megismerni az adott ország kultúráját, nevezetességeit? Ezek közül melyik volt számodra a legérdekesebb?
Igen, mindig igyekszem időt szakítani az adott ország kultúrájának és történelmének megismerésére is. Engem személy szerint az ősi civilizációk érdekelnek, a különböző romok, múzeumok és történelmi helyek felkeresése, amelyet egyébként mindig célul tűzök ki azokban az országokban, ahová eljutok. Eddigi legérdekesebbek ezek közül: mexikói munkám során a Yucatan-félszigeten lévő lelőhelyek felkeresése a maják nyomdokaiban. Peruban az inkák örökségei pl.: Machu Picchu, Cusco, a Titicaca-tó hajdani kultúrái, valamint Észak-Peru számos ismeretlen ősi kultúrájának, még az inkák előtti időkből származó leletei, piramisai. Az élővilág mellett tehát, mindezen utak során nagyon sok érdekes dolgot ismerhetek meg a történelemről is.
Milyen szakmai terveid, álmaid vannak a jövőt illetően?
A közeljövő tervei között szerepel egy természetvédelmi ismeretterjesztő film készítése a perui projektről és kutatásról, amely terveink szerint szélesebb nézőközönséget célozna meg. Az ismeretterjesztés által szeretnénk közelebbről megismertetni az emberekkel az adott terület élővilágát, megőrzésének fontosságát, mert pl. sokan nem is tudják, hogy a délkelet-perui őserdő ad otthont Földünk legnagyobb és legváltozatosabb fajösszetételének. Későbbi terv továbbá Latin-Amerikával kapcsolatban pl. a sárga szárnyú ara (Ara macao) teljes fajelterjedési területén történő populációgenetikai vizsgálata, alfajokra kiterjedően. Távlati tervek között szerepel egy Új-Guineai projekt, ahol a sörtésfejű papagáj (Psittrichas fulgidus) konzerváció-biológiájával, valamint az indomaláj és óceániai szigetvilág papagájfajaival foglalkoznánk.
Munkádhoz és jövőbeni terveidhez nagyon sok sikert és jó egészséget kívánok! A magazin olvasóinak nevében is köszönöm, hogy megosztottad velünk élményeidet!

Bordás Krisztina

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu