2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,227  ·  Online: 83
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Kontyos Kedvenceim
Nyomtatható változat!

Tisztelt Olvasó!

Egy olyan madárról szeretnék néhány szót mondani, melyről biztosan állíthatom, hogy a leggyakrabban tartott madár. Ez a hullámos papagáj. Kicsit furcsának tűnhet, hogy erről a közismert fajtáról szeretnék szólni, de oly csodálatra méltó az, hogy a legegyszerűbb körülmények között is tartható, sőt még a legmostohább körülmények között is képes szaporodni. Sokan tartják egyedül, sokan párban, de vannak, akik első kezdő madárként őket választják. Miért éppen rájuk esett a választás?

Elfogultság nélkül állíthatom, hogy ez az egyik legnagyszerűbb madár, amit az ember valaha is kalitkába zárt. Ez a bájos kis bohóc képes betölteni a családi otthon minden zugát. Tud vidám, szomorú, akaratos, sértődékeny lenni. Minden figurát el tud játszani egy morzsányi szeretetért és odafigyelésért. Sajnos ez a normál típus kezd kimenni a divatból. Tenyésztőink már rég túlléptek ezen az alapfajtán, az igényesebb új fajtákat kedvelik, mint a standard, a fodrosmellű, búbos, gatyás változatokat. A normál hullámos így a kiállításról ki is szorult. E fajta érdekében azért is szeretnék szót emelni, mivel a mutációk tenyésztése során vissza kell nyúlni az alaptípushoz, a "tisztán" tenyésztett párokhoz. A mutációk tenyésztésénél nagyon lényeges, hogy milyen alaptípusból származik. A kontyos hullámos papagáj a normál hullámos papagáj mutációja.

Valamikor a II. világháború előtt jelent meg e faj Ausztráliában, s a kiviteli tilalom előtt került Európába néhány példány. A többi fajtákkal ellentétben nem hódította meg oly gyorsan a világot, s talán mi, tenyésztők is okai lehettünk ennek. A hozzánk került madarakból mi szinte rögtön standard változatot akarunk "fabrikálni". Ez a kis madár úgy tűnik nem igen hagyja magát, mert legjobb esetben is csak fél standard egyedek születnek. Aki a kontyos madaraimról érdeklődött, szinte mind azzal kezdte, hogy standard méretű-e és körbúbos-e? Ez ostobaság!

Természetesen az ember igyekszik és próbálkozik, hogy amit tenyészt az másoknak is elnyerje a tetszését, de tudomásul kell venni, hogy a kontyos fajta kis madár. A nagyobb méretre való törekvés a konty rovására megy. Ennek ellenére néha születik kedvező méretű és megfelelő kontyú madár. Ezekről a madarakról azonban tudni kell, hogy kényesek. Lehet, hogy most az egyéb kényes madarakat tenyésztők megmosolyognak, de megerősítem, hogy bonyolult és kényes madár lesz a hullámos is attól a pillanattól fogva, amikor valamilyen határozott céllal tenyészteni kezdik. Amikor olyan pároktól várom az eredményt amelyek nem kedvelik egymást hát kín kicsikarni tőlük egy-két fiókát. Probléma a tenyésztésnél, hogy viszonylag kevés fióka kel, standard párosításból pedig még kevesebb, s ezek tenyésztési szempontból még lusták is. Ezért aztán nem csoda, hogy az áruk is borsos. Tapasztalataim szerint többségében nem csak a teljes kontyúaktól, hanem az úgynevezett műhely madaraktól is születnek körbúbos fiókák. Itt azonban fontos a hordozóval történő párosítás. Az ígéretesebb fiókákra nagyon kell vigyázni, hogy a tenyészérettséget elérjék, mert szinte törvényszerű, hogy a baj mindig a kedvenceket érik.

Idegen tapasztalatokkal nem rendelkezem a kontyos tenyésztése esetében, jelenlegi állományomat saját elképzelésem szerint alakítottam ki. 1997 óta foglalkozom ezzel a változattal. Volt siker és kudarc is. Az alapot egy jól bevált normál állományra építettem, melyet folyamatosan standard madarakkal egészítek ki. A kontyos változat előfordulása változó még azonos párosítással is. A kontyok előfordulása sem stabil. Olyan is előfordult, hogy nem volt kontyos fióka egy fészakaljban, de volt olyan példa is, hogy a következő fészekaljnál minden fióka valamilyen mértékben kontyos lett. Egy szülőpártól előfordulhat a kontyok minden formája, tehát a kontyok nem egy bizonyos fajtája öröklődik. Nálam a kontyos-kontyos párosítás termékeny lett minden alkalommal, de azonos konty típusúakat nem párosítok. Az úgynevezett konty-hordozók egymás közti párosításából csak nagyon ritkán születik kontyos fióka, de elvétve akad rá példa.

A normál- és kontyos párosításból 20%, a kontyos, kontyossal párosításból 50%-os az eredmény. Igazi hordozónak én azt a madarat tartom, amelyeknél látható kontyra utaló jelek vannak a fej tollazatán. Aki ezt a fajtát kezdi tenyészteni különös figyelemmel kell lenni rájuk, mert az elvesztett madarak helyére nagyon nehéz újat szerezni, ugyanis nagyon kevesen foglalkoznak a tenyésztésükkel még külföldön is. Aki szereti a hullámos különlegességeket, bizonyára megtalálja a módját, hogy hozzájusson néhány példányhoz, s esetleg a tapasztalatait is kész megírni. Nem reménytelen sem a beszerzés sem a tenyésztés.

Martini Róbert
(Budapest)
Fotók: Madaras Csaba

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu