2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,243  ·  Online: 71
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egy magyar baromfi, mely meghódította a XIX. századi Angliát
Nyomtatható változat!

.

Magyarországon a lúdtartásnak már sok évszázados hagyománya van, melyre írásos emlékek a XI. illetve a XII. században is utalnak, nem véletlenül. A libák után is kellett ugyanis egyházi tizedet fizetni. A XIII. században pedig olyan földesúri kikötéssel találkozunk, hogy a beszolgáltatandó ludak fehérek legyenek – valószínűleg ezért is terjedtek el a Kárpát-medencében a fehérszínű egyedek. A fellelhető dokumentumok szerint 1840-ben már létezett a magyar lúd fodros változata. John Harvay 1860-ban pedig arról számol be, hogy a fodros tollú magyar ludat Angliában már népszerű díszbaromfifajtának tekintik. Magyarországon a II. világháború után a fajta eredetét az akkori politikai propaganda próbálta a maga szájíze szerint magyarázni, így még a szakirodalomban is, tévesen, a hajdani Szovjetunió területén a Fekete-tenger melléki Sevastopolt nevezték meg ludunk szülőhazájának. Ma már ismét elfogadott, hogy a fodros tollú magyar lúd a fehér parlagi lúd mutációja, amely a XIX. század második felében a Kárpát-medencében vált önálló fajtává.
 

....

 

Képek a Díszmadár Magazin Galériában (vagy kattintson ide)

 

A cikk teljes terjedelmében, színes képekkel illusztrálva a Díszmadár Magazin 2010. évi 9. számában olvasható

 

 

Dr. Tóth Zsigmond
Budapest

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu