2021. szeptember 25. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 2,227,873  ·  Online: 80
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Távoli tájak madarai
Nyomtatható változat!

"Iszik mint a gödény" – vagy mégse?
Gödények és pelikánok

Hazánk madárvilága folyamatosan változik. Az utóbbi 100 évben hazánk jelenlegi területéről kb. 400 madárfajról ismert legalább 1 megfigyelési adat. Ennél jóval kevesebb faj költ/ költött jelenlegi határainkon belül, 210-230 fajra tehető a számuk. Az átalakuló madárfaunában több olyan faj is akad, amely egykor rendszeresen költött, napjainkban azonban már nem fordul elő, vagy csak egy-egy kóborló példány emlékeztet az egykori madárgazdagságra. Ilyenek az egykor nálunk is fészkelő gödények, más néven pelikánok. Egykor két fajuk is költött a nagy kiterjedésű, háborítatlan vizes élőhelyeken, a rózsás- és a borzas gödény.
Sajátos, hatalmas, tágulékony csőrük, amelyeket a vízbe merítve halásznak, lehet az alapja annak a közmondásnak, amit a nagyivókra mondtak: „Iszik, mint a gödény“.
A rózsás gödény egykor a nagy kiterjedésű nádasokban a XIX. században még költött Magyarországon. Jelenleg Európa-szerte csökken az állománya, a legközelebbi költőkolónia a Duna-deltában él. Monospecifikus faj, a világon Európa mellett Ázsiában (Közép-Ázsia, India, DK-Ázsia) és Afrikában élnek populációi. Kontinensünkön az egyre fogyatkozó állománya a Duna-delta mellett csak Görögországban és Oroszországban (Volga-delta) költ. Hazánkban több mint 150 éve költött utoljára, a lápok lecsapolása, vízrendezések és további élőhelycsökkenés okozta a költés elmaradását. Napjainkban ritka kóborlónak számít, egy-egy megjelenő példány látványa már eseményszámba megy.
A rózsás gödény nagy termetű madár, a szárfesztávolsága elérheti a két és fél métert. Teljes testhossza 150-180 cm. Hatalmas csőréről, sajátos testalkatáról könnyen felismerhető. Tollazata fehér, kézevezői feketék. Nászidőszakban a tollazat halvány rózsaszínes árnyalatú, fejükön tollbóbita fejlődik. A lába vöröses, a szeme sötét, körülötte a torokzacskóban folytatódó csupasz bőrfelület hússzínű. Röptében jól látszanak a fekete szárnyvégek, alulról a szárny nagyobb része, csaknem az egész fekete. A fiatal madarak kezdetben barnák, majd a fehér szín fokozatosan alakul ki.
...............

 

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu