Itt feltétlenül szükségünk van egy olyan kísérőre, aki ismeri a helyszínt. Földrengések nem pusztították, és a körülötte elterülő búzaföldből alaposan meggazdagodott. A berber település föníciai várossá nőtt, mely Karthágó oldalán vett rész a végső pun háborúban. Scipio nem romboltatta le, hanem hadiadót vetett ki rá. I. e. 27-ben Octavius ezt a várost is arra szemelte ki, hogy kiszolgált katonáit telepítse le benne. A II. században virágzó Julia Aureli Commoda a III. században hanyatlásnak indult, majd a IV. században II. Konstantin ismét magához tért. A Respublica Felix áldozatul esett a vandálok pusztításának, és a bizánci időkben is elhanyagolták.
1875-ben fedezték fel ismét, az értékes romokat feltárták, de csak 1912-ben állították helyre. Belépve rögtön a kapitólium nyolc méteres oszlopai ragadják meg figyelmünket. Nagyszabású lépcsők vezetnek fel hozzá a négyszögletes fórumtól, 49 méter az egyik oldala, 61-92 között épült, majd 376-ban építették újjá. A kapitólium mögötti helyiségekben olajprések láthatók. Amikor a Római Birodalom hanyatlásnak indult, a parasztok ideköltöztek, és a birodalom emlékei között rendezték be műhelyeiket. A fórum déli sarkánál terült el a burkolattal ellátott piactér, és délnyugatra látható a nyolc oszloplábbal jelzett, kör alaprajzú Merkúr-templom. A piactértől délkeletre van a téli fürdő, húsz szobával, négyoszlopos előcsarnokkal, mozaikpadlóval borított frigidariummal, kör és négyzet alakú medencékkel meg az illemhely vizeldéivel. Pontosan déli irányban áll a Petronii Portico oszlopcsarnok, melyet 225-ben építtetett Petronius Felix és a fiai. Itt találták meg a Bardo Múzeum kövér, ökölvívókat ábrázoló mozaikját, mely azt igazolja, hogy ez egy tornaterem volt. A terem legdélebbi csücskén, a padlón latin szójáték, a „36 betű” látható. Délnyugat felé a még nagyobb nyári fürdőt találjuk, melynek alapterülete 2800 négyzetméter. Padlóját márvány és mozaik borítja, három fürdője van. 361-ben az egészet felújították.